2016 óta hazánkban több mint ötszörösére nőtt a részben vagy egészében elektromos meghajtású gépkocsik iránti együttes kereslet részaránya az összes eladott új autón belül. Ezzel párhuzamosan éveken át folyamatosan csökkent az újonnan eladott dízelautók száma és aránya. Idén viszont a benzinüzeműeké is csökkenésnek indult, ami egy az egyben a tölthető és a hibrid autók piaci részesedését növelte.

Az EU hosszabbtávon csökkenő, de az utóbbi években újból növekedést mutató üvegházhatású gázok kibocsátásában egyre nagyobb szerepet játszik a közlekedés, és ezen belül is a személyautók közúti közlekedése.

A megújuló energiaforrások ma még viszonylag csekély, de egyre növekvő szerepet játszanak a hazai energiafogyasztásban. 2018-ban az Európai Unióban az összes elfogyasztott energia 19, Magyarországon 2017-ben 13 százaléka származott megújuló energiaforrásból.

A megosztásos gazdaság alapelve a kihasználatlan kapacitások megosztása másokkal az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében, számos előnye közé tartozik a környezetet terhelő gazdasági hatások csökkentése. A nagy szolgáltatók, mint az Airbnb, vagy korábban az Uber, Magyarországon is tért hódítottak, hódítanak. Emellett hazai szereplők, mint például az Oszkár telekocsi szolgáltatása vagy a szallas.hu is sikeresen növelik bevételeiket.

Világszerte növekszik a bioélelmiszerek előállításának és fogyasztásának aránya az össztermelésen és –fogyasztáson belül. A biotermékek fogyasztásával kapcsolatosan többféle motiváció és attitűd mutatható ki: az íz mellett fontos kérdés a minőség, a biztonság, valamint az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás is.

Magyarországon viszonylag alacsony, de növekvő arányú a háztartási hulladék újrahasznosítása. Felmérésünk szerint, legalább is az attitűdök szintjén erős a hajlandóság a magyar lakosságon belül a szelektív hulladékgyűjtésre. Másfelől a megtermelt hulladék mennyiségét tekintve a válaszadók jelentős része, úgy tűnik, inkább másokat tekint felelősnek, mint saját magát.

A magyar lakosság egy főre eső vízfogyasztása jelenlegi naponta megközelíti a 100 litert, ami elmarad az európai átlagtól. A rendszerváltás óta bekövetkezett lakossági vízfogyasztás-csökkenés mögött részben a magasabb vízár kényszerítő erejét azonosíthatjuk, de fontos tényező az utóbbi években egyre inkább teret hódító környezettudatos szempontok elterjedése is.

  A vizek elszennyeződésének a korábbi elemzésben is említett kihívása mellett az ország egyes területeinek sokan tartanak a kiszáradásától is, mint a vízzel kapcsolatos fontos környezeti fenyegetéstől. Ugyanakkor az árvizek lehetséges okainak értékelésekor is az extrém időjárási viszonyokat és a klímaváltozást tekintik a legsúlyosabb gondnak a kérdezettek, míg az árvízvédelemmel kapcsolatos tényezők hátrébb sorolódnak ebben […]

  A környezettudatosság társadalmi szintjének fontos fokmérője az ezzel kapcsolatos civil aktivitás. Magyarországon a kérdezettek mindössze 4 százaléka vesz részt a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekben. Viszont ez az amúgy meglehetősen alacsony arány is szignifikánsan magasabb a 2008-ban tapasztalt 1 százaléknál. Ugyanakkor a környezetvédelem ügye iránti elköteleződés – legalábbis a szavak, az attitűdök szintjén – nagyon […]