A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves kutatást végzett 2008. február 2. és 15. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok hibahatára nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékpont.
A Forsense Piac- és Közvéleménykutató Intézet 2008. januári közvélemény-kutatásában két kérdés foglalkozott azzal, hogy mit gondolnak az emberek, milyen kihívásokkal, feladatokkal kell szembenéznie 2008-ban az országnak és a családoknak.
2007. októberi közvélemény-kutatásunk során, a magyar-szlovák kapcsolatok kedvezőtlen alakulása kapcsán Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról, azok – elmúlt fél évtizedben történt – változásáról tettünk fel kérdéseket.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában 2008. február 2. és 11. között végzett közvélemény-kutatásában vizsgálta az egyes politikusok népszerűségét. A legutóbb 2007 októberében végzett hasonló felmérésben tapasztalt legfontosabb eredmények most is megmutatkoznak. A politikusok többségének népszerűségi indexe a 100 pontos skálán nem éri el a közepes szintet jelentő 50 pontot, s a négy hónappal ezelőttihez képest stagnál, illetve valamelyest még csökkent is a vizsgált politikusok átlagos rokonszenvértéke. A politikai elit megítélése összességében tehát továbbra is inkább negatív.
A Forsense Piac- és Közvéleménykutató Intézet 2008. januári közvélemény-kutatása során a kérdezettek valamivel több mint fele, 55 százaléka állította, hogy van otthon számítógépe. Valamivel kisebb azok aránya, akik interneteznek: az összes megkérdezett mintegy negyede legalább naponta, 9-9 százalékuk hetente többször, illetve annál ritkábban, 54 százalékuk viszont soha sem internetezik.
A Forsense 2007. októberében megvizsgálta három tévécsatorna – az m1, az RTL Klub és a TV2 – esti hírműsorait abból a szempontból, hogy e műsorokban az egyes témák, hírek mekkora súllyal szerepeltek. A hónap során 1757 hír szerepelt a három csatorna esti hírműsoraiban. A legtöbb hír az RTL Klubon volt, összesen 618 (ez átlagosan napi 20-at jelent), a TV2-n 594 (ez átlagban 19,2 hír), az m1-en pedig 545 (ami átlagban 17,6 hír). Jellemző vonása a hírműsoroknak, hogy a hétvégén átlagban mindhárom csatornán kevesebb hírt adtak le, mint hétköznap. A híreket az alábbi szempontok szerint csoportosítottuk:
A tanulmány arra vállalkozott, hogy Magyarország értékstruktúráját földrajzi dimenzióban elemezze, ezen belül is kiemelt figyelmet fordítva a regionalitásra. Az elemzés egy 3000 fős országos mintán lekérdezett kutatásra alapult. Három nagy értékcsaládot lehetett definiálni a válaszok alapján, a népi-nemzetit, az urbánust és a progresszív értékrendet. Az eredmények azt mutatták, hogy Magyarország a vizsgált értékek tekintetében a vártnál sokkal homogénebb lett. Bár a megyéknél a régiók némileg fragmentáltabbak voltak, a különbség nem volt jelentős. Budapest, az értékrendek tekintetében nagy mértékben elütött az ország többi részétől.
Karácsony előtt kutatások sokasága foglalkozott azzal, hogy kik, milyen értékű ajándékozást tervezek, mik a kedvenc ajándékötletek, vesznek-e fel az emberek hitelt az ajándékokra, vagy sok más mellett mit gondolnak az emberek a karácsonyi hangulatról. Kutatásunk ilyen szempontból rendhagyó, mivel karácsony után kérdeztük meg az embereket, hogy kitől kaptak ajándékot.
A közvetlen környezet, a kérdezettek lakóhelyének átlagos megítéléséből hagyományosan jobb kép rajzolódik ki, mint az ország helyzetének értékeléséből. Az osztályzatok átlagából képzett 100-as skálán januárban a Lakóhelyi Közérzet Index (LKI) értéke 44 pont, ami gyakorlatilag azonos a 2007. decemberi adattal. A mindkét esetben értékelésre vállalkozók több mint fele (55%) jobb értékelést adott helyi szinten, mint országosan, míg ezzel ellentétes tendenciát mindössze a válaszadók 7%-ánál tapasztalni.
A 2008. januári kérdőíves közvéleménykutatás során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről.
