A Forsense kérdőíves kutatást végzett 2007. december 12. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok hibahatára nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékpont.

2006 választási esztendő volt, amely hagyományosan két választóvonalat jelent a politikai életben, és az ezzel kapcsolatos közvélekedésben. A választási kampány minden addiginál korábban, 2005 szeptemberében elkezdődött, s minden addiginál intenzívebben próbálták a pártok maguk mellé állítani a szavazókat. Az őszi politikai események több szempontból is másképp alakultak, mint korábban. Az októberi helyhatósági választások ugyan az ellenzék szokatlan, de nem váratlan fölényét hozták, az ősz politikai történéseiből mégsem ez, hanem Gyurcsány Ferenc májusi, balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése (szeptember 10.) emelkedett ki. Noha a politikai preferenciák trendvonalai nem mutattak törést ennél az időpontnál, azonban ez az esemény, illetve ennek következményei határozták meg az ősz politikai eseményeit. A nyáron bejelentett, de többségében csak 2007 elejétől életbe lépett megszorító intézkedéseknek köszönhetően: a választók politikai preferenciáiban már a bejelentést követő hetekben érzékelhető volt a megszorítások hatása. 2006 végének választásszociológiai kérdése tehát az volt, hogy az intézkedések tényleges hatásai miként érvényesülnek majd a politikai preferenciákban – 2007 első hónapjaiban.

A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a vallásszociológia egyes vallásmegközelítési, mérési és empirikus tipologizálási módjait, illetve a rendelkezésre álló magyarországi adatokon ezeket alkalmazni is próbálja. A magyar adatok szerint három nagy csoport és két-két alcsoportot különíthető el vallásosság tekintetében. A nem vallásosak csoportja két alcsoportra osztható: akik nem hisznek Istenben, nem gyakorolják vallásukat és nem értenek egyet az erkölcs isteni megalapozottságával. A másik alcsoport elutasítja az egyes hittételeket, de Istennel kapcsolatban bizonytalanok, esetleg valamilyen felsőbb hatalmat elfogadnak. A második csoport bizonyos mértékig istenhívő, bizonytalanok Isten létezésében, vagy kételyeik ellenére elfogadják és vallásukat ritkán gyakorolják. A harmadik, egyházias csoport is két alcsoportra osztható: az egyik csoport a hittartalmakat fogadja el, rendszeresen imádkozik és bízik az egyházában, míg a másik alcsoportban a szertartáslátogatás, az aktív egyházi élet és az ördögben, pokolban való hit található.

A Forsense 2007. novemberi, 1000 fős közvélemény-kutatásában többek között a banki kapcsolatokról tettünk fel kérdéseket.

A Napi Gazdaság 2007. október elején, a Népszabadság október végén jelentette meg a leggazdagabb magyarokról szóló kiadványát. A Forsense novemberi közvélemény-kutatásában ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire ismertek és népszerűek a leggazdagabb magyarok, hogyan vélekednek az emberek a legtehetősebbek politikai befolyásáról, és mit gondolnak, mi kell ahhoz, hogy valaki jelentős vagyonra tegyen szert.

A tanulmány egyfelől bemutat, egy Magyarországon eddig csak kevés helyen alkalmazott módszert, az adatfúziót, és ennek a módszernek a segítségével egy eddig még nem kutatott témát is vizsgál, a középiskolás fiatalok alkohol, cigaretta, és drogfogyasztási szokásait a szülők egzisztenciális helyzetének aspektusából. Az eredmények nagyon bonyolult, mintázatot mutattak, gyakorlatilag minden vizsgált társadalmi réteg gyermekei más-más devianciák által veszélyeztetettek.

A tanulmányban megkíséreltük feltárni, hogy a szabadidős tevékenységek mennyire kötődnek a vagyoni helyzethez. Elemzésünk alapját a Forsense 3000 fős életstílus és életmód felmérése képezte, amelyben attitűdökkel, vagyoni helyzettel, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Tizennyolc vagyonelem és háromféle klaszterező módszer segítségével megpróbáltuk a lehető legjobb vagyoni csoportképzést elvégezni. Ezt követően az egyes vagyoni klasztereket megvizsgáltuk a szabadidő-felhasználás öt dimenziójában.

A lakossági általános közérzetét mutató Közérzet Index (KI) értéke gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt hónapok során, jelenleg – 2007. októberében – is az igen alacsonynak mondható 29 pontos értéket mutatja.

2007 novemberében arra voltunk kíváncsiak, hogy kb. másfél hónappal karácsony előtt miként viszonyulnak a megkérdezettek a karácsonyi bevásárláshoz.