A magyar lakosság alapvetően elégedett a vezetékes víz minőségével, és a kérdezettek többsége a víz árát is elfogadhatónak tartja, ugyanakkor csupán a kérdezettek 13 százaléka tudta megmondani, hogy mennyibe kerül egy liter vezetékes víz.
A magyarok önképéhez hozzátartozik, hogy takarékosan bánnak a vízzel, ugyanakkor a kérdezettek többsége valószínűleg alábecsüli vízfogyasztását.
A Forsense 2016 októberi vizsgálata szerint a klímaváltozás lehetséges következményei közül a tiszta ivóvíz hiányától tartanak leginkább a megkérdezettek.
A megújuló energiaforrások ma már viszonylag széles körben ismertek, és egyre többen gondolják úgy, hogy nagyon fontos lenne ezek szélesebb körű felhasználása a háztartások körében is. Annak ellenére fognának egyre többen ilyen beruházásba, hogy a kérdezettek többsége szerint ez jelentős költségekkel jár, miközben hosszú megtérülési idővel kell számolni.
Az emberiség jövője szempontjából az orvostudomány fejlődését, a megújuló energiaforrások használatát és az emberi fogyasztásra alkalmas víz elérhetőségét tartjuk a legfontosabb három területnek – derült ki a Forsense vizsgálatából.
A Forsense 2016. februári vizsgálata szerint minden második megkérdezett az emberiség jövőjére nagy veszélyt jelentő jelenségként tekint a klímaváltozásra.
Az emberek nagy része borúsan látja a következő generációk helyzetét. A Forsense felmérése szerint a kérdezettek 17 százaléka nem vár változást a jelenlegi helyzethez képest, 51 százalékuk pesszimista és csak 33 százalékuk optimista.
Egyetértés uralkodik abban a kérdésben, hogy a klímaváltozás egy napjainkban is zajló jelenség, ugyanis a kérdezettek 96 százaléka értett egyet ezzel a kijelentéssel.
A klímaváltozás jelensége jól ismert az emberek előtt. A 2015 májusában készült felmérés alapján a kérdezettek 94 százaléka állította, hogy tudja mit jelent ez a kifejezés. Többségük tart attól, hogy a klímaváltozás hatással lesz úgy az emberiség, mint a Magyarországon élők életére, beleértve a saját életüket is.
A Forsense rendszeresen méri az internethasználók arányát, több kutatás összevonásával lehetőség nyílik az internetezők társadalmi hátterének pontosabb felmérésére.
