Kilenc lehetséges meggazdagodási utat kellett osztályoznia a kérdezetnek a szerint, hogy mennyire tartják azokat fontosak ahhoz, hogy jelentős vagyonra tegyen szert valaki.
Az első helyre a jó politikai kapcsolat fontossága került 86 ponttal, második-harmadik helyre a hasonló jelentéstartalmú dörzsöltség és a kiskapuk megtalálása (a kettő osztályzata között nem volt szignifikáns különbség), és csak a negyedik helyre került igazán pozitív meggazdagodási csatorna a „jó ötlet” (79). Érdekes a „törvények kijátszása” és a „kiskapuk megtalálása” meggazdagodási utak teljesen eltérő megítélése, e szerint a határok feszegetése még járható út az emberek szerint, azonban a határokat átlépni már nem igazán szabad. Utolsó helyre a kemény munka került, ami bár pátosznak szép, meggazdagodási útnak utolsó a válaszolók szerint. Település típusonkénti bontásban voltak elmozdulások az értékelésekben, bár a rangsor összességében állandónak volt tekinthető.
A „kemény munka” Budapesten szerepelt a leggyengébben, és itt jobban le is szakadt a többi tényezőtől. Községekben viszont kicsi volt a különbség a „törvények kijátszása” és a „kemény munka” értékelése között, sőt a 2000 főnél kisebb településeken helyet is cserélt a két tényező.Az egyes korcsoportok közti különbségeket vizsgálva kitűnik, hogy a fiatalabbak (18-34) döntően máshogy látják az érvényesülés lehetőségeit. A közép- és időskorúak hasonlóan vélekednek, talán csak a hangsúly eltérő. (Pl. A kemény munka mindkét korcsoportnál az utolsó helyen van, de a középkorúaknál jobban leszakadt.) A másik két korosztályhoz viszonyítva, a fiataloknál két tényező ért el jobb helyezést, egyrészt a „jó ötlet”, másrészt a „tudás”. Tehát a fiatalabb generáció jobban hisz az „egyenes” előrejutás lehetőségeiben, az idősebbek (és tapasztaltabbak), inkább bíznak a kapcsolatokban és ravaszságban.A tudás és a kemény munka megítélését a meggazdagodás szempontjából az iskolai végzettség is erősen befolyásolta. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége annál kevésé hisz ezekben az előrejutási csatornákban.A jövedelem megoszlások szerint egy változó mutatott szóródást, ez pedig a kiskapuk megtalálása volt, amit a 200 ezer forint feletti jövedelemből gazdálkodó családokban élők szignifikánsan fontosabbnak gondoltak, mint a kevesebb pénzből gazdálkodó emberek.A nők a férfiakhoz képest két olyan tényezőt is fontosabbnak rangsoroltak, ami más demográfia háttérváltozó mentén nem volt szignifikánsan különböző. Egyik a családi háttér, a másik pedig a szerencse volt.
A kérdőíves közvélemény-kutatás 2007. novemberében 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy megkérdezésével CATI módszerrel aktuális kérdésekről zajlott. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozással korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
