A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2007. július 3. és 10. között, melynek során összesen 1012 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről lett meg kérdezve. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt magyar lakosságot.
A mintavételből fakadó hibákat öt szempontú, iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok az egész minta esetében nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
Változatlanul alacsony az általános közérzetmutató értéke, a 100 fokú skálán mért 29 pontos érték megegyezik a júniusban mért adattal. Gyakorlatilag nem változott az elégedetlenek aránya sem, a megkérdezettek 59%-a adott elégtelen vagy elégséges osztályzatot az ötfokú skálán. Ezzel szemben mindössze 5% értékelte közepesnél jobbra a dolgok menetét az országban.
A Fidesz szavazóinak átlagos értékelése nem változott az elmúlt egy hónap során, továbbra is igen alacsony (18 pont), az MSZP-seké négy pontot emelkedett, így mostanra megközelíti a közepest (48 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok, valamint akik nem árulják el, mely pártra szavaznának, egyaránt a teljes lakossági átlaghoz közeli értékelést adnak az ország helyzetéről (30 illetve 28 pont).
Az egy hónappal korábbi mérésünk során a passzivitás, a politikai elbizonytalanodás erősödését tapasztaltuk. Úgy tűnik nem állt be jelentős változás ebben a trendben, jelenleg is igen alacsony szintűnek mondható a politikai aktivitás. Ha most vasárnap lennének választások, akkor a megkérdezetteknek mindössze 60%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni, ami mindössze egy százalékponttal magasabb a júniusi értéknél. A pártot választók aránya is meglehetősen alacsony maradt (57%, +3 százalékpont), és a biztos szavazó és pártot is választó lakosok aránya is alig mozdult el a múlt havi mélypontról (44%, +4 százalékpont).
Az összes választásra jogosult körében valamelyest nőtt a két nagy párt támogatottságában tapasztalható amúgy is jelentős különbség. Ha most vasárnap kellene választani, az összes megkérdezett 30%-a szavazna saját bevallása szerint a Fideszre (+3 százalékpont), 17% pedig az MSZP-re (-1 százalékpont). Az MSZP támogatottsága tehát immár hosszabb távon 20% alatt látszik stabilizálódni, míg a Fidesz az év eleji visszaesés után idén másodszor érte el a 30%-os határt. Budapesten a két nagy párt támogatottsága kiegyenlített 24-24%-os, az MDF szavazóinak aránya 9%, az SZDSZ-é pedig 5%.
A teljes párttámogatottsági mutató (amely a pártpreferencia adatokat kiegészíti az ismeretlen pártválasztásúak válaszaival arra a kérdésre vonatkozóan, hogy melyik párt győzelmének örülne a leginkább) hasonló eredményt hoz, a Fidesz támogatói köre 33%, az MSZP-é pedig 19%.
A választások kimenetelének előrejelzése szempontjából különösen fontos biztos szavazó pártválasztók csoportjában is nőtt a Fidesz előnye, immár 56%-uk mondja, hogy a legnagyobb ellenzéki pártra adná voksát (+5 százalékpont), s csupán 31% az MSZP-re (-3 százalékpont). A különbség tehát összességében 8 ponttal nőtt a két biztos szavazóbázis között.
A múlt hónapban azt tapasztaltuk, hogy a két párt szavazótáborát egyaránt érintette a választói aktivitás csökkenése, most pedig az látható, hogy a teljes felnőtt mintára vonatkozó tendenciák érvényesülnek a biztos szavazó pártválasztók esetében is, amit csak erősít ennek a bázisnak az enyhe bővülése.
Az összes megkérdezett körében továbbra is kb. kétszer akkora a támogatottsága az MDF-nek (4%), mint az SZDSZ-nek (2%), s előbbi újból átlépi a parlamenti küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében (6%), az SZDSZ pedig továbbra is elmarad attól (4%).
A pártpreferenciákban tapasztalt változás megmutatkozik az egyéb, politikai preferenciákkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokban is. A kormány és az ellenzék munkájának megítélése során is a negatív vélemények domináltak korábbi felméréseinkben, s kb. azonos arányú szokott lenni mindkét oldal esetében az ezt a véleményt képviselők tábora. Hosszú idő után most először elszakadni látszik egymástól a két oldal megítélése, hiszen míg az ellenzék esetében nagyon gyenge javulás volt tapasztalható az elmúlt hónaphoz képest (már „csak” 57% inkább elégedetlen, ez 1 pontos javulást jelent), addig a kormány munkájának megítélése egyértelműen romlott. Jelenleg a megkérdezettek 67%-a inkább elégedetlen a kormány tevékenységével, ami 8 százalékpontos emelkedést jelent a negatív vélemények terén.
A politikai rendszerről alkotott vélemények romlásáról tanúskodik, hogy jelenleg már az összes megkérdezett 32%-a mindkét oldal tevékenységéről egyaránt negatív véleményt formál, mag az elmúlt hónapban még 28% volt ennek a csoportnak a részaránya a teljes mintán belül.
Figyelemre méltó, hogy a Fidesz szavazói továbbra is valamivel nagyobb arányban elégedetlenek saját oldalukkal (14%), mint az MSZP-sek (10%) – bár a két érték közt a múlt hónapban regisztrált 10 pontos eltérés csökkent.
Ugyancsak a kormányoldal számára kedvezőtlen változás, hogy immár nem csak a párt, de annak vezére is alacsonyabb támogatottságnak örvend, mint a másik oldal. A jelenlegi miniszterelnököt 33% tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktornál, 39% viszont fordított véleményen van. Az ellenzék vezérének támogatottsága 7 pontot nőtt június óta, Gyurcsány Ferencé pedig 2 pontot csökkent. Emellett továbbra is minden ötödik megkérdezett úgy véli, hogy a két politikus egyike sem alkalmas a poszt betöltésére.
Az elmúlt hónapokban sokáig döntetlenre állt az a kérdés, hogy inkább a jelenlegi kormány folytassa a munkáját, vagy inkább kormányváltásra volna szükség. A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben az esetben sokan könnyebben felvállalják népszerűtlen – jelen esetben a kormányt támogató – álláspontjukat a kérdezettek, ezért a két oldal támogatottsága közti eltérés mindig kisebb, mint a pártválasztás esetében. Most azonban ennél a kérdésnél is érvényesülni látszik az ellenzék térnyerése, hiszen 47% a kormányváltás mellett van, s csupán 38% támogatná a kormány hatalmon maradását.
Hasonló mértékű a különbség abban az esetben is, ha az egyik vagy másik oldal hatalomra kerülésének kockázatát vizsgáljuk. A megkérdezettek 40%-a azt gondolja kockázatosabbnak, ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, 33% pedig azt, ha az ellenzék kerül hatalomra.
Érdekesség, hogy míg most valóban a kormányváltást kívánók kerültek többségbe, azonban a kormányváltó hangulat érzékelése már jóval korábbra tehető. Hónapok óta jóval többen vannak, akik úgy érzik, közvetlen környezetükben a kormányváltás hívei vannak többségben, mint ahányan az ellenkezőjét gondolják. Ebben a kérdésben gyakorlatilag nem történt változás, a múlt hónaphoz hasonlóan most is kb. kétszer olyan gyakori volt a kormányváltó többség percepciója, mint kormánypártié.
A Fidesz erősödése valamelyest tetten érhető arra a kérdésre adott válaszokban is, ahol öt lehetőség közül választhattak a kérdezettek: MSZP vagy Fidesz, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő volna a legjobb megoldás az ország jelenlegi gondjaira. Mostani felmérésünkben is ez a közelebbről nem körvonalazott harmadik oldal a legnépszerűbb, a megkérdezettek 33%-a tartaná ezt a legjobb megoldásnak. Míg azonban ez alapján a kérdés alapján 7 százalékponttal nagyobb volt az MSZP támogatói udvara júniusban, addig most 4 százalékpont a különbség, ugyanis a megkérdezettek 29%-a (-1 százalékpont) látná szívesebben az MSZP-t a hatalomban (Gyurcsánnyal vagy nélküle, bár inkább vele), 25% (+2 százalékpont) pedig a Fideszt (Orbán Viktorral vagy nélküle, bár inkább vele).
Mostani felmérésükben szerepelt három olyan kérdés, mely egy új lehetséges párt szükségességét és esélyeit vizsgálta. Ezek a kérdések többször helyet kaptak az elmúlt két év során kérdőíveinkben, s most is hasonló eredményt hoztak: a kérdezettek többsége (59%) szerint kockázatos az ország jövője szempontjából, ha csak két nagy párt van, s kb. ugyanennyien gondolják úgy, hogy a jelenlegi politikusok nem képesek arra, hogy megoldást találjanak az ország gondjaira (58%). Ezzel együtt többen vélik úgy, hogy a parlamenti pártoknak nagy a támogatottságuk, ezért egy új pártnak nem volna esélye (48%), mint ahányan esélyesnek is tartanának egy újonnan létrejövő politikai csoportosulást (42%).
2007. 7. 13. 15:02
