A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának keretében, 2009 szeptemberében a vezető politikusok népszerűségét vizsgálta. A szocialista politikusok megítélése némiképp javult az elmúlt időszakban, de a fideszesekhez képest az MSZP reprezentánsai még így is népszerűtlenebbnek számítanak.
Politikusok általában vett megítélése
A második negyedévben tapasztalt megítéléshez képest nem változott számottevően az országosan ismert politikusok népszerűsége. A választók által adott osztályzatok átlaga gyengébb a közepesnél. Az előző mérésünkhöz képest a Fidesz politikusainak átlagosan 3 ponttal csökkent a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, az MSZP-politikusoké pedig 5 ponttal nőtt, így most átlagosan 6 ponttal népszerűbbek a legnagyobb ellenzéki párt politikusai (48 pont), mint az MSZP-sek (42 pont).
Mostani mérésünkben négy politikus átlagos megítélése volt jobb közepesnél. Kósa Lajos (60 pont), Sólyom László (55 pont), Szili Katalin (53 pont), és Orbán Viktor (52 pont) értékelése haladta meg az 50 pontot. A népszerűségi lista első hét helyén öt Fidesz-politikust találunk, rajtuk kívül csak a stabil második helyen álló köztársasági elnöknek, Sólyom Lászlónak és a harmadik helyre hosszú idő után visszatérő Szili Katalinnak sikerült az élbolyba kerülnie.
Az egyes pártok politikusainak átlagos megítélése
A népszerűségi lista utolsó öt helyét három SZDSZ-es, egy szocialista és egy jobbikos politikus foglalja el.
Bajnai Gordon megítélése sokat változott, a korábbi visszaesés után az elmúlt negyedévben 9 ponttal (45 pont) javult a népszerűsége. Ebben a hónapban így ő könyvelhetett el a legnagyobb mértékű népszerűség-növekedést. A hónap másik nagy nyertese a korábban mindig az élmezőnyben lévő (majd a pécsi kudarc és az EP-választások sikertelensége miatt népszerűségéből veszítő) Szili Katalin. Az eddigi folyamatos csökkenés után az ő megítélése is sokat javult, bár nem érte el a korábbi szintet, jelenleg 53 ponton áll (+5), amellyel ismét a harmadik legnépszerűbb politikus lett.
Orbán Viktor népszerűsége – pártja politikusaihoz hasonlóan – négy ponttal csökkent az elmúlt negyedévben. Kósa Lajos megítélése 3 ponttal romlott, de még így is magasabb, mint Sólyom Lászlóé, így ő vezeti a népszerűségi listát. Az államfő indexe 2 ponttal csökkent az elmúlt három hónapban.
Új szereplő a politikusi népszerűségi listán az SZDSZ új elnöke, Retkes Attila (32 pont), akinek egyedül Kóka Jánost (28 pont) sikerült megelőznie, igaz, az ismertsége egyelőre még messze elmarad a többi, listán szereplő politikusétól, a kérdezettek fele ismeri őt. Demszky Gábor népszerűsége ezúttal valamelyest, 3 ponttal javult (36 pont).
Az EP-választás elmúltával az MDF háza táján is nagyobb a csönd, így nem meglepő, hogy a párt vezetőinek megítélése gyakorlatilag nem változott. Dávid Ibolya (40 pont) és Herényi Károly (40 pont) népszerűsége hasonló, a különbség köztük annyi, hogy míg az elért eredményt a pártelnök népszerűségvesztésnek, addig a frakcióvezető mérsékelt előrelépésnek könyvelheti el. Az Európai Parlamentbe MDF-es színekben bejutó, párton kívüli Bokros Lajos népszerűsége (45 pont) meghaladja az előbb említett politikusokét. A korábbi pénzügyminiszter megítélése az elmúlt negyedévben 3 pontot javult.
Az EP-választás után a Jobbik mindkét politikusa vesztett népszerűségéből. Morvai Krisztina pozícióját alapjaiban határozta meg az EP kampányban való hangsúlyos részvétel, ma már a kérdezettek mintegy háromnegyede ismeri őt. A listán szereplő két jobbikos politikus közül még mindig ő a népszerűbb 38 pontos indexszel. Vona Gábor pártelnököt most már többen ismerik, mint az előző negyedévben, jelenleg a kérdezettek hattizede tudott véleményt mondani róla, ezzel együtt a megítélése valamelyest romlott, átlagosan 32 pontos népszerűségével hátulról a lista harmadik helyét foglalja el.
Módszertan:
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett szeptember 2. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.