A Századvég és a Forsense 2008. február elején végzett 1000 fős országos közvélemény-kutatásában a népszavazásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Az eredmények összehasonlítási lehetőséget nyújtanak két korábbi, idén januárban, illetve tavaly júniusban hasonló témában végzett felmérések adataival. Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a vizsgálatra február 2. és 12. között került sor, a népszavazási kampány hatása tehát még csak korlátozottan jelentkezhet a felvétel eredményeiben. A kutatás eredményei alapján magas részvétel mellett mindhárom népszavazási kérdés esetében döntő többségben vannak az igenek.
A teljes népesség körében jelenleg is 50 százalék feletti a Fidesz által feltett mindhárom kérdés támogatottsága. A kórházi napidíj esetében a határozottan, illetve inkább egyetértők együttes aránya megközelíti a háromnegyedes szintet (73%), a másik két esetben eléri a kétharmadot (67-68%). A vizitdíj és a tandíj megítélése közötti különbség inkább csak árnyalatnyi, a tandíjat elutasítók közt valamivel többen (16%) vannak a Fidesz kérdésével nem határozottan, hanem csak „inkább egyetértők”, mint a vizitdíjat ellenzők esetében (10%).
Január óta nem történt szignifikáns változás a kérdések megítélésében, az egyetlen nagyobb eltérés az „ingadozó igenek” számarányának 4 százalékpontos növekedése a tandíjat ellenzők közt a „biztos igenek” rovására.
A vélemények teljes lakosságon belüli megoszlásához hasonlóan fontos kérdés a várható részvétel is. A hagyományos önbevalláson túl mostani adatfelvételünk során egy szakértői becslésre is vállalkoztunk, ugyanis a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek egy jelentős hányadában a kutatási adatok alapján várható biztos részvétel nem válik valódi vokssá. A most elvégzett vizsgálatban a magukat biztos résztvevőnek vallók mintán belüli aránya 57 százalék, ez valamelyest elmarad a múlt havi 64 százaléktól. Ugyanakkor gyakorlatilag biztosak lehetünk abban, hogy ennél jelentősen kisebb lesz a tényleges szavazási részvétel. Az eddigi népszavazásokra vonatkozó adatok alapján megbecsültük a várható részvételt, s azt tapasztaltuk, hogy az valamelyest elmarad 50 százaléktól, értéke 47 százalék.
A népszavazáson biztosan részt venni szándékozók becsült csoportján belül jóval nagyobb a támogatottsága mindhárom kérdésnek, mint azon kívül. A kórházi napidíj kérdésének esetében igennel szavazna a biztos résztvevők 70 százaléka, a vizitdíj esetében 68 százaléka, a tandíj esetében 63 százaléka. A népszavazás szabályai szerint a szavazásra jogosultak 25 százalékának + 1 főnek kell azonos választ adnia. Jelenleg mindhárom kérdés esetében úgy tűnik, az „igenek” sikeréhez szükséges részvételi és szavazati arány is meglesz, mely kérdésenként 63-70 százalékos támogatottságot jelent a biztos szavazók körében. Ez a teljes lakosságra vetítve 29-33 százalékos értéknek felel meg. Prognózisunk szerint, ha a februári vizsgálat idején rendezték volna a népszavazást, akkor az mindegyik feltett kérdés esetében érvényes és eredményes lett volna.
A biztos szavazó nők nagyobb arányban támogatják a vizitdíj eltörlését, mint a férfiak. A kisebb települések lakosai leginkább a háziorvosi ellátás ingyenessége mellett szállnak síkra, míg a válaszadók életkora alapján jelenleg nem találunk egyértelmű különbségeket a népszavazás egyes kérdéseivel kapcsolatban
A pártválasztás viszont meghatározó. Míg a Fidesz szavazóinak 77 százaléka tartozik a biztos szavazó kategóriába, addig az MSZP-sek közül csak 51 százalék sorolható ide, a pártválasztásukban bizonytalanoknak pedig csupán egyharmada. Mindhárom kérdés esetében a legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak 65 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne szavazni és igennel voksolna. Az MSZP-sek viszont nem csupán a részvételi hajlandóság alapján oszlanak meg körülbelül fele-fele arányban, hanem a kórházi napidíj esetében a biztos résztvevő szocialista szavazók több mint fele (55%) saját állítása szerint igennel voksolna a referendumon. A biztos szavazó MSZP-sek közt a vizitdíj esetében enyhe többségben vannak a nemet mondók, a tandíjnál pedig egyértelmű a nemek többsége a szocialista szavazóknál. A pártválasztásukban bizonytalan, de népszavazási részvételükben biztos megkérdezettek mindhárom kérdés esetében az átlagosnál is magasabb arányban készülnek „igennel” voksolni.
