A választási becslés során az utolsó, március 27-e és április 5-e között végzett adatfelvétel eredményei és az elmúlt hónapok mérési adatai, trendjei mellett figyelembe vettük a korábbi választások tapasztalatait. A becslés azzal is számol, hogy a választási eredményeket befolyásolja a különböző preferenciákkal rendelkező szavazópolgárok eltérő részvételi hajlandósága és emiatt a listát állító pártok eredményei eltérően alakulhatnak a különböző részvételi szintek mellett. A mérési adatok és trendek ismeretében 60 százalék közeli részvételi arányt tartunk a legvalószínűbbnek vasárnap.
Itt érdemes kitérni arra, hogy pontos választási előrejelzést adni a korábbiaknál is nehezebb. A politikai véleményklíma elsősorban a baloldali szavazók meghatározó csoportjait rejtőzködésre, véleményük és preferenciáik eltitkolására készteti. Elsősorban ennél a nagy választói csoportnál nehéz még közvetlenül a választások előtt is meghúzni a határt a rejtőzködés és a teljes kiábrándultság között. Korábbi tapasztalatok híján további kihívást jelent, hogy csak sejthetjük, melyik párt milyen hatékonyan mobilizálja szavazóit az utolsó pillanatban.
Ide kattintva interaktív ábra nyílik.
Korábbi választásokhoz hasonlóan kérdés az is, hogy az egymással átfedésben lévő, részvételi hajlandóság szempontjából aktív választói csoportok merre mozdulnak a voksolás napján. A Fidesz – KDNP és a Jobbik táborai között, mintegy 200 000 választópolgár ingadozik, de jelentős átfedés tapasztalható a Kormányváltók és az LMP hívei között is.
Modellünk szerint a Fidesz támogatottsága a részvételi adatoktól függően 43 és 47 százalék között mozog, a vélhetően legmagasabb, 47 százalék körüli támogatottságot már alacsony részvételi arányok mellett eléri a párt. 62 százalék feletti részvétel esetén a Fidesz – KDNP listára leadott szavazatok 2 300 000 fölé emelkednek, de ebben az esetben a kormánypártok százalékos támogatottsága már inkább 46 százalékos vagy az alatti érték lehet.
A baloldali összefogás, becslésünk szerint 22 és 25 százalék közötti szavazatot kaphat, támogatottsága a részvétel emelkedésének függvényében folyamatosan növekszik, és csak magas választói aktivitás mellett érheti el 26 százalék körüli csúcspontját.
A Jobbik listás támogatottsága 20 és 23 százalék között van, az elmúlt hetek mérési eredményei alapján, a korábban rejtőzködő jobbikos szavazók, egyre bátrabban által ki pártjuk mellett. A Jobbik eredményét alapvetően befolyásolja, hogy valóban képes-e a párt ilyen nagy számban az urnákhoz vinni fiatal szavazóit, illetve, hogy a párt erősödéséhez hozzájáruló 35 és 55 év közötti választópolgárok Fidesz felé is nyitott része mennyire gondolja komolyan, hogy most inkább Vona Gábor pártját támogatja.
Az utolsó hetek trendjei alapján az LMP várhatóan átlépi a bejutási küszöböt. A kicsi mérési esetszámok miatt, mindig problémát okoz a párt várható teljesítményének a becslése, ami modellünk szerint 5 és 6 százalék között lehet. A párt eredményét azonban három, egymással részben összefüggő szempont alapvetően befolyásolja majd. 1) Mivel az LMP rendelkezik a legalacsonyabb átlagéletkorú és ezért a legnehezebben mobilizálható bázissal, kérdés, hogy 60 százalék alatti részvétel esetén mennyire aktívak támogatói. Ugyanakkor a magasabb részvételi arányok szintén nem kedveznek a pártnak, mert szavazóinak relatív tömege, így a párt támogatóinak aránya már csökkenhet a magasabb részvételi sávokban. 2) Az új választási szabályok hatását nehéz megjósolni, de az biztos, hogy az LMP-nek, elsősorban vidéken a kisebb városokban és falvakban jelentős hátránya van a három nagyobb ellenféllel szemben támogatóinak mozgósítása során. 3) A mérések alapján meghatározó lehet, hogy a baloldali összefogás és az LMP között „bizonytalankodó” szavazók többsége végül merre mozdul. Ez utóbbi tényező, főleg a városokban és Budapesten hozhat látványos változásokat a párt eredményében.
