Városdinamikafont>
A lakossági közérzet index (KI), több hónapja negatív rekordnak számító 25 pont körüli értéken áll a lakosság körében. Hosszú ideje jellemző adat, hogy a lakóhelyre vonatkoztatható közérzeti index (TKI), magasabb értéket vesz fel mint az országos index. 2008 első három hónapjában 45 pontos átlagértéke volt ennek a mérőszámnak (az indexeket 0-100 közötti skálán értelmezzük). A hagyományos közérzeti index esetén a politika preferencia az elsődlegesen meghatározó, tehát általánosságban elmondható az, hogy az MSZP és SZDSZ szavazók sokkal pozitívabban látják a helyzetüket, mint az ellenzéki szavazók. A települési közérzet index esetében is hasonlót lehet tapasztalni. A FIDESZ szavazók KTI értéke 40 pont míg az MSZP szavazók index pontszáma meghaladja az 50 pontot, az SZDSZ szavazóké pedig a 60 pontot. Az index értéke az átlagnál magasabb a Budapestiek, a fiatalok, és a magasabb jövedelműek között.
A települési közérzet index mellett vizsgáltuk azt is, hogy a lakosok hogyan érzik mennyit fejlődött a településük az utóbbi öt évben a hasonló településekhez képest. A település dinamikai index (TDI), értéke 50 pont volt 2008 első három hónapjában. Az eredményekben kisebb volt a szórás, mint a TKI esetében, nem voltak olyan élesek a demográfiai különbségek, bár az alapvető tendenciák hasonlóak voltak. A pártpreferencia szignifikánsan befolyásolta a TDI index mértékét hasonló irányban mint a TKI index esetében. Megfigyelhető volt egyfajta települési leejtő is, minél nagyobb, városiasabb településen lakik valaki, annál magasabbra értékelte a településének fejlődését. A rosszabb anyagi helyzetben lévők szintén borúsabban látták a helyzetet, de ez gyakorlatilag az összes közérzeti index kapcsán kimutatható.
EU-s fejlesztési források
Az utóbbi évek egyik kiemelt témája a Magyarországra érkező fejlesztési források nagysága, és azok elosztásának kérdése. A nagy média figyelem ellenére a megkérdezettek mindössze 28%-a tud olyan fejlesztésről, vállalkozásról, intézményről a környezetében, amely az elmúlt években európai uniós támogatásban részesült. További 10% nem tudott válaszolni a kérdésre, a döntő többség azonban nemleges választ adott rá. Az előző fejezetben ismertetett közérzeti mutatókkal szemben, ennek a kérdésnek a megítélésben nincs különbség a bal és jobb oldali szavazók között. Az éles választóvonal inkább az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás mentén tapasztalható. A felsőfokú iskolai végzettségűek több mint 40% jelezte, hogy hallott EU-s fejlesztésekről, az aktív dolgozóknak pedig 36%. Az ebből a szempontból legkisebb mértékben tájékozottak a nyugdíjasok, és az alapfokú iskolai végzettségűek voltak (ez a két demográfiai csoport részben egybe is ér).
A kutatásokban résztvevők 1-5 skálán értékelhették, hogy az ő közvetlen lakókörnyezetének, településének, kistérségének fejlődését mekkora mértékben segítik az EU-s fejlesztési források. A kapott értékeket áttranszformáltuk egy 100 skálára. A skála átlagpontszáma 43 pont lett, tehát a közepesnél valamivel alacsonyabb érték. Akik a korábbiakban azt válaszolták, hogy tudnak a környezetükben EU-s fejlesztésekről az átlagnál magasabb osztályzatot adtak erre (55 pont). Ennek a kérdésnek a megítélésben az előzőhöz hasonlóan nagy szerepet játszott a válaszoló gazdasági aktivitása és iskolai végzettsége, tehát a gazdaságilag aktívak, és a magasabb iskolai végzettségűek magasabbra értékelték a források hasznosságát. Azonban az osztályozásnál már a politikai preferencia is közrejátszott, a magukat baloldalinak vallók szignifikánsan magasabb átlagpontszámot adtak, mint a magukat jobboldalinak vallók.
A témában az utolsó kérdésünk arra vonatkozott, hogy a megkérdezettek szerint jól használja-e fel Magyarország az Európai Uniótól kapott fejlesztési forrásokat. Az index értéke 37 pont lett, tehát valamivel alacsonyabb, mint az EU-s források hasznosságát vizsgáló kérdés. Az erre való választ már egyértelműen a pártpreferencia befolyásolta, gyakorlatilag eltűntek a különbségek a nyugdíjasok, és az aktívak, a fiatalok és az idősek, az alacsony és a magas iskolai végzettségűek között, csak a pártpreferencia maradt, mint befolyásoló tényező. Az MSZP és az SZDSZ szavazók 55 pontra értékelték a források felhasználást, tehát a közepesnél jobbra, míg a FIDESZ szavazók mindössze 28 pontra.
Módszertan
A Forsense 2008 első három hónapjában összesen 3000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség, családszerkezet, és számítógéppel való ellátottság) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 1,8 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
