A Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet és a HDI Consulting közös kutatási programjában 2008. januártól vizsgálja rendszeresen a Forsense lakossági adatfelvételeiben a kérdezettek általános élethelyzetével és a településük fejlődésével kapcsolatos véleményét, valamint az Európai Unióból érkező források lakossági fogadtatását.

Az első témával foglalkozó elemzés demográfiai szempontból vizsgálta meg a kérdéskörrel kapcsolatos véleményeket, a második elemzés pedig a helyi polgármesterek lehetséges hatását elemezte az index értékeire. Az aktuális elemzés az indexben megtapasztalt területi egyenlőtlenségre világít rá.

A területiség mélyen összefügg természetesen a korábban elemzett dimenziókkal is, de általában sajátságos területi különbségek is megfoghatók az emberek viselkedésében és attitűdjeiben. Az elemzések általában a „Budapest hatásra” térnek ki, hisz a főváros és agglomerációja gazdasági helyzetét és egy főre jutó GDP-jét is tekintve kiemelkedő helyzetben van az ország többi részéhez képest. Az elemzések általánosan használt másik dimenziója a kelet-nyugat leejtő kihangsúlyozása. Ez a „jóléti” különbség bár sok dimenzióban még továbbra is megfogható, de egyre inkább árnyalni kell, hiszen nagyon sok fejlesztési pénz érkezett egyes keleti megyékbe, míg Dunántúlon Baranya megye, gyakorlatilag az egyik leginkább leszakadó területté vált az utóbbi években (Pécs figyelembe vétele nélkül).

Általános közérzet

A vizsgált indexek közül az általános közérzet értékelésében a legkisebb a területi változatosság. Több korábbi elemzésben is részletesen foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy ebben az értékelésben játszik legfontosabb szerepet a politikai hovatartozás és pártválasztás háttérdimenziója. Az MSZP szavazók általában 50 pont körüli értéket adnak a 0-100-ig terjedő skálán, a Fidesz szavazók viszont csak 15 pont körüli értéket. Ezzel függhet össze az is, hogy abban a Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb az index értéke (20 pont), ahol talán a legerősebb a Fidesz támogatottsága. Fölfelé kilógó értékelések nem tapasztalhatóak.

Azokban a városokban, ahol a lekérdezett esetszám elérte az 50 főt lehetőség volt külön kiértékelni az indexeket. A közérzet értékelésében a legalacsonyabb érték Kecskeméten volt (19 pont) a legmagasabb pedig Nyíregyházán és Szolnokon (29 pont).

A lakóhellyel összefüggő értékelések

A lakóhellyel való elégedettség jellemzően szignifikánsan magasabb mint az általános elégedettség. 2008 első félévében az index értéke 45 pont volt, közel kétszer akkora mint az országos érték. Az adatokban már sokkal jobban megfigyelhetőek a területi különbségek.

 

 

A legalacsonyabb érték Nógrád megyében volt, mindössze 37 pont, de nem sokkal volt magasabb Baranya megyében sem az index. Csongrád megye és a három észak Nyugati megye lakosai átlagban szignifikánsan magasabbra értékelték lakóhelyük aktuális helyzetét, és a Budapestiek is átlag fölötti értékelést adtak.

A nagyvárosi bontás is mutatja Baranya gyenge helyzetét, hiszen a vizsgált települések közül Pécsen volt a legalacsonyabb a helyi közérzet értékelése mindössze 35 pont, ez vélhetően összefüggésben van az Európai Kulturális Főváros körüli problémákkal. A második legalacsonyabb érték Szombathelyen volt 37 pont, amit magyarázhat több környékbeli nagyüzem bezárása, és leépítései, a megyei kórház Szombathelyről való áthelyezése, valamint a Szombathelyi városvezetés és a megyei közgyűlés közötti állandó konfrontációjának kisugárzása a helyi ügyekre.

A legmagasabb érték Debrecenben volt 56 pont, de gyakorlatilag Győr is hasonlóan magas index pontszámot kapott (55).

A település relatív helyzetének elmozdulását vizsgáló mutató több megye esetén eltérő képet mutat a korábbi indexekhez képest.

 

 

A leginkább pozitív értékelés Hajdú-Bihar megyében tapasztalható – 56 pont – , de nem sokkal rosszabb mutatóval rendelkezik Csongrád megye sem 55 pontos értékével. A két legalacsonyabb érték akárcsak a település helyzetének értékelésekor Baranya illetve Nógrád megyében volt mérhető.

Települési szinten a két legrosszabb értékelés ebben a dimenzióban is Pécsé és Szombathelyé lett, és a legmagasabb Debrecené. De Nyíregyházán is az átlagnál jobb értékelést adtak az emberek, a 62 pont a második legmagasabb értékelés a nagyvárosok szintjén.

Az Európai Uniós források értékelése

Az Európai Unióból érkező források esetében viszonylag jól visszatükröződnek a kormány azon elképzelései, hogy regionálisan mely területeket kell sok beruházáshoz és fejlesztési összeghez juttatni. Az első témával kapcsolatos kérdés azt vizsgálta, hogy tud-e a kérdezett olyan fejlesztésről, vállalkozásról, intézményről, ami Európai Uniós támogatásban részesült az elmúlt években. A regionális bontás jól szemlélteti a pénzelosztás prioritását.

 

 

A legkevésbé célpontnak számító Közép-Magyarországi régióban (és ezen belül kiemelten Budapesten) a legalacsonyabb az Eu-s források észlelése, az alföldi régiókban magasabb az átlagnál, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon átlaghoz közeli. A területi különbségektől függetlenül érdemes azt kiemelni, hogy az 33%-os érték azt jelenti, hogy mindössze minden harmadik 18 évesnél idősebb ember tud EU-s finanszírozású fejlesztésekről, ami igen alacsony érték,. A legalacsonyabb érték települési szinten egyértelműen a Budapesti 23%, a legmagasabb ebben a mutatóban is Debrecen 54%. A korábbiaktól eltérő módón Pécsen is viszonylag magas a támogatások „ismertségi” aránya 47%, ez Szolnokkal közösen a második legmagasabb arány. Tehát Pécs esetében az átlagnál magasabb arányban érzékelik az Uniós támogatások érkezését, mégis relatíve rossznak tekintik a településük fejlődési dinamikáját.

Az EU-s fejlesztési támogatások helyi hasznosságának értékelése is mutatja, hogy a relatíve magas ismertségi aránya az Uniós beruházásoknak nem párosul feltétlen magas hasznossági indexel. Erre jó példa Szolnok esete, ahol a nagyvárosok közül Budapest után a második legrosszabb a megítélése az Uniós források helyi felhasználásának (44 pont). Az ellenpélda pedig Győr esete, ahol alacsony az Uniós források ismertsége (31%), viszont az egyik legmagasabb a helyi hasznosság értékelése (57 pont).

 

 

A térkép is jól mutatja, hogy sok indexhez hasonlóan Nógrád megyében a legalacsonyabb az értékelés. A korábbi vizsgált mutatókhoz képest relatíve jól szerepel ebben az összehasonlításban Somogy megye, valami Komárom-Esztergom megye.

Az utolsó kérdés az Uniós források általános Magyarországi felhasználásával foglalkozott. Ehhez a kérdéshez hasonlóan az általános közérzet értékeléshez, leginkább pártszimpátia alapján közelítenek az emberek, talán ebből következően mérséklődnek is a területi különbségek. Ettől függetlenül ebben az összehasonlításban Nógrád megye szerepelt a legrosszabbul, mindössze 30 pontos átlagértékével, a másik véglet pedig Komárom-Esztergom megye volt 42 ponttal. A többi megye 35-39 pontos sávban mozog, kis területi különbségekkel. Települési szinten a legrosszabb értékelést a Zalaegerszegiek adták erre a kérdésre (34 pont), a legmagasabbat pedig a Győriek (44 pont).

A kutatás módszertana

A Forsense 2008. január és június között, összesen 6000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel településének helyzetével és az Európai Uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±1,3 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Nagyobb települések értékelése