A kérdésekre adott válaszokból csak a gyakoriság mérhető (naponta, ritkábban, sosem internetezik), az internethasználat minősége és mennyisége nem – vagyis az nem derül ki, hogy ki, mire és mennyit használja az internetet.
Az internethasználat gyakoriságát elsősorban az életkor és az iskolai végzettség határozza meg, a harminc év alattiak, a legalább érettségivel rendelkezők napi rutinjához tartozik az internethasználat. A nagyvárosi környezet is kedvez az internetezésnek, de hatása jóval kisebb az iskolázottsághoz és életkorhoz képest.
Az elmúlt években dinamikusan nőtt az internethasználók aránya: a Forsense 2008-as felmérése szerint a 18 évesnél idősebb magyarok negyede lépett fel naponta a világhálóra, ma arányuk már 56 százalék. Ezzel szemben az internetet sosem használók aránya 53-ról 26 százalékra csökkent.
Az elemzés a társadalmi helyzet három mutatójára fókuszál, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely meghatározó tényezők az internethasználat gyakoriságában. A grafikonból látható, hogy az életkornak van a legnagyobb hatása az internethasználatra: a 30 év alattiak körében természetes, hogy naponta interneteznek, a rendszeres használók aránya ezt követően folyamatosan csökken, a 70 év felettiek esetében a naponta internetezőkhöz képest már ötször annyian vannak, akik sosem használják a netet.
Az iskolázottság esetében hasonló tendencia látható, de a határok már korántsem ilyen élesek. A legfeljebb nyolc általánossal rendelkezőknek csak töredéke használ internetet, a szakmunkásoknál már jelentősebb az arányuk, az érettségi viszont fontos választóvonal – e fölött is emelkedik az internethasználók aránya, de jóval kisebb ütemben.
Noha léteznek technológiai különbségek, de ma már minden településen viszonylag könnyen elérhető az internet, így nem meglepő, hogy a lakóhelynek jóval kisebb a szerepe az internethasználatban. Ennek ellenére a tendencia egyértelmű: a településmérettel egyenesen arányos az internethasználók száma.
Ezek a változók azonban összefüggenek, a nagyobb településeken nagyobb arányban laknak kvalifikáltabb emberek, és a fiatalabb korcsoportokban is magasabb a diplomások és az érettségivel rendelkezők aránya. A szocio-demográfiai változók kombinálásával ezeket a torzító hatásokat kiszűrve a következő összefüggések láthatóak:
Ha valaki érettségizett vagy diplomás, bármilyen településen lakik, nagyjából azonos arányban internetezik. A szakmunkásképzőt végzettek esetében viszont azok körében, akik kisebb településen élnek, valamivel nagyobb arányban vannak olyanok, akik sosem interneteznek. Ennél jóval nagyobb különbség van a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében, ugyanis, akik nagyobb városban élnek, nagyobb arányban használnak internetet, mint a kisebb településen élők. Budapest számít igazán jelentős törésvonalnak, a fővárosban élő nyolc osztályt végzettek harmada napi szinten internetezik, a többi településen arányuk a 20 százalékot sem éri el.
Az iskolai végzettségnek a 30 év alattiaknál lényegesen kisebb szerepe van az internethasználat gyakoriságában. A 30 alatti érettségizettek és diplomások körében lényegében mindenki napi szinten használja az internetet, az érettségivel nem rendelkezők lényegesen kisebb arányban, de pl. a 30 évesnél fiatalabb nyolc osztályt végzettek még így is nagyobb arányban interneteznek naponta, mint a 60 évesnél idősebb diplomások.
A másik három korcsoport esetében azonos mintázat látható, minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál gyakrabban internetezik. A nyolc osztályt végzetteknél különösen feltűnő, hogy milyen kevesen interneteznek. A 30 évesnél fiatalabbak körében még magas az arányuk, 30 felett viszont drámaian csökken, már a 30-45 éves korosztályban is több mint felük sosem internetezik. Az adatokból az is látható, hogy a 60 éves kor lényeges törésvonal, valószínű, hogy sokan a munkájuk miatt használják a netet, hiszen 60 év felett minden iskolázottsági csoportban meredeken esik az internethasználók aránya.
A fiatalok, bárhol is éljenek, naponta interneteznek, a 30 év feletti korcsoportoknál viszont már nagyobb az eltérés. A 31-45 és a 46-60 éves korcsoportokban a megyei jogú városok jelentenek nagyobb törésvonalat, akik ezeknél kisebb városokban élnek, ritkábban lépnek fel a világhálóra. A 60 év felettieknél azonban a főváros a választóvonal, a budapesti időseknek még közel 40 százaléka naponta internetezik, a megyei jogú városban élő 60 felettieknek már alig 20 százaléka.
A három változó további egyszerűsítésével egy háromdimenziós mátrix segítségével az összes megkérdezettet 27 csoportba sorolható, melyeket a kérdezett lakóhelye, iskolai végzettsége és életkora határoz meg (utóbbinál a három korcsoport: 18-34, 35-54, 55 év feletti). A grafikon plasztikusan mutatja az internethasználat különbségeit: a fiatal, legalább érettségizett csoportokban (lakóhelytől függetlenül) a naponta internetet használók aránya meghaladja a 90 százalékot, míg az érettségivel nem rendelkező idősek esetében a 20 százalékot sem éri el.
